Ismét egy klasszikus darab következik. Ahogy nálunk is, úgy Amerikában is szerintem minden családban megvan a nagymama féltve örzött almás pite receptje. Az egész lakást belengi az illata és olyan hangulatba kerülök, hogy legszívesebben a lehullott faleveleket dobálnám a magasaba és pocsolyákba ugrálnék gumicsizmában.
Hozzávalók:
A pitetésztához:
- 2 és 1/2 bögre liszt
- 1/2 tk. só
- 1 bögre hideg, felkockázott vaj
- 1/2 bögre jéghideg víz
- 5-6 db. kisebb alma
- 2 ek. citromlé
- 1 bögre cukor (1/2 bögre kristály, 1/4 b. barna, 1/4 b. mascavo, DE simán csökkentsük a cukor mennyiségét, úgyis elég édes lesz, legközelebb én is ezt teszem)
- 3 ek. kukorica keményítö (Maizena) vagy liszt
- 1 tk. fahéj
- 1/4 tk. frissen örölt szerecsendió
- 1 ek. vaj
- 1 tojássárgája és 1 ek. tej keveréke a kenéshez
A tésztához a sót elkeverjük a liszttel és jól elmorzsoljuk benne a hideg vajat. Evökanalanként adagoljuk hozzá a jéghideg vizet és addig gyúrjuk, amíg a tészta gombóccá össze nem áll (lehet, hogy nem lesz szükség az összes vízre). 2-3 órára (vagy akár egész éjszakára) fóliába csomagolva hütöbe tesszük. Amikor ezzel megvolnánk, ketté vesszük a gombócot 2/3-1/3 arányban. Lisztezett felületen kinyújtjuk a nagyobbikat és egy kb. 23 cm-es pitetálba belehelyezzük, egyenletesen belenyomkodjuk. A kisebb gombócot is kinyújtjuk, ez majd a tetejére fog kerülni.
De elötte még jön a töltelék: a megpucolt almákat felkockázzuk, meglocsoljuk a citromlével. Egy tálban összekeverjük a cukrokat, a füszereket és a keményítöt (lisztet), majd ezt ráöntjük az almára és összeforgatjuk vele úgy, hogy mindenhol jól beburkolja. Ezt beleöntjük a pitetálba, majd befedjük a másik tésztalappal. A tetejét körbe a széleken összenyomkodjuk, "légmentesen lezárjuk". A tojássárgája-tej keverékével lekenjük és villával 1-2 helyen lyukat bökünk rá. 210 fokon 15 percig sütjük, majd lehalkítjuk 180 fokra és még 45 percig hagyjuk a sütöben, amíg aranyszínü nem lesz és a töltelék el nem kezd bugyogni. Langyosan a legeslegfinomabb.
Recept: innen.
A gumicsizmás pocsolyába ugrálást nálunk Anna kivitelezi, és ráadásul ma, almaszüretre vitték őket az óvodából.
VálaszTörlésÉpp most mondja, hogy: "Hát megnéztük a búbeccéééket... :DD és beleléptem a sárba, trágyába... :)))"
Na az takarítottam idáig a csizmájáról! :D
Almát is kaptak persze! :)
Az almás pitéd gyönyörű, és számomra különleges a nagyobbra darabolt almatöltelékkel. Igazán ínycsiklandó a képeket nézegetve! :)
Ez itt a MUST:) Én is meg fogom sütni, igazán tetszik a recept. Pocsolyába ugrálni ide is jöhetsz, mert 2 napja non-stop esik az eső. (Gumicsizmát tudok adni!)
VálaszTörlésEz mennyei!És a fotók is nagyon jól sikerültek!:)
VálaszTörlésMost elképzeltelek, ahogy ugrálsz önfeledten a pocsolyában, nagyon jó:) De a pite is szuper, már az illata is fenséges, mindig biztos siker:)
VálaszTörlésHmmm... érzem az illatát. :P Fincsi.
VálaszTörlésHát az a gumicsizmás-levélhajigálós kép, rögtön megjelent előttem! Az milyen jó dolog! Emlékszem anyukám mindig rám szólt: Ne menj bele, piszkos és vizes lesz a cipőd... :o) Szuper az almásod, máris jöhetne reggelire!
VálaszTörlésPocsolyában nem ugrálnék, meghagyom Neked. A száraz falevelek között sétálni viszont szeretek :) Guszta a pitéd. Én is pite sütős hangulatban voltam. :)
VálaszTörlésItt is mesébe illő:)
VálaszTörlésNagyon jól hangzik ez a piterecept, és én is imádom azt az almás-fahéjas illatot, ami sütés közben belengi az egész lakást. Köszi a receptet, mentettem! :)
VálaszTörlésHmmm :D Pocsolyába ugrálni még nem jutott eszembe, de ezt a pitét meg kell sütnöm. Csodaszép!
VálaszTörlésIsteni recept, most kaptam egy nagy szatyor finom almát, mindenképp kipróbálom! De lehet, hogy a sárban ugrálást is...már olyan régen rosszalkodtam egy kicsit...:)
VálaszTörlés