Megmondtam. Teljesen beleestem a whoopie-ba és ez most csak fokozódott. Lehet, hogy mostanában mást nem is fogok sütni. Egyrészt, a variációk száma határtalan (krém+tészta), másrészt annyira egyszerü elkészíteni, hogy ihaj! No és persze nagyon finom is. Itt egy kis whoopie töri: ezen sütemények az amerikai amish közösségben készültek elöször Lancaster megyében, Pennsylvaniában. Az amishok, egy konzervatív keresztény gyülekezethez tartoznak, tagjai arról híresek, hogy nem használnak modern eszközöket, nincs elektromos áram náluk és lovaskocsival járnak. Söt, egy német dialektust beszél többségük. -wiki Több amerikai filmben is felbukkan a téma. Az amish gasztronómia is a tradíciókról szól, semmi trendy dolgot nem vesznek át. A whoopie pie eredetileg a megmaradt tésztamasszából készült. A legenda szerint, amikor a gyerekek az iskolában az uzsonnás táskájukban megtalálták ezt a sütikét, "Whoopie!"-t kellett kiáltaniuk. Hogy ez igaz-e nem tudom, mindenesetre cuki történet. A recept (innen) pedig tradícionális (a krémet kivéve).
Hozzávalók:
7 db. kisebb tenyérnyi whoopie-hoz
- 50 g. szobahömérsékletü vaj/margarin
- 50 g. barnacukor
- 1 tojás
- 2 ek. cukrozatlan kakaópor
- 112 g. liszt
- 1 tk. sütöpor
- 1/4. tk. szódabikarbóna
- 1/4 tk. só (ha sótlan a vaj)
- 1/2 tk. vanília aroma
- 60 ml. tej
- kb. 60 g. mascarpone
- 3-4 ek. málnaszörp
- 1 banán, villával jól széttörve
- 2 tk. porcukor
- 1/2 dl. habtejszín
A sütöt 180 fokra elömelegítjük. A lisztet, a kakóport, a sütöport, a szódabikarbónát és a sót elkeverjük, félretesszük. Egy másik edényben a vajat jó habosra verjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tojást. Lágy, könnyü habbá dolgozzuk. Ekkor mehet bele a vanília aroma, majd a lisztes keverék- és a tej fele. Addig keverjük, amíg homogén nem lesz, majd jöhet a maradék lisztes cucc és a tej. Sütöpapírral bélelt tepsire egy evökanállal kupacokat halmozunk úgy, hogy legyen hely közöttük. 10 perc alatt megsütjük a kis pie-okat (nyomjuk meg óvatosan a tetejét, ha visszaugrik, akkor jó). Ne aggódjunk, ha nem szabályos köröket kapunk, nem az a cél, hogy tökéletes legyen, inkább rusztikus a nyerö (nálam legalábbis). Amikor kisültek, a sütöpapírral együtt rácsra helyezzük és megvárjuk míg kihülnek.
A krémet akár ekkor is ráérünk elkészíteni. Én most érzésre készítettem, nem méricskéltem, de nagyjából a mennyiségek megfelelnek fenntebb leírtakhoz. A mascarponét elkeverjük a cukorral és a szörppel, majd a felvert tejszínhabbal fellazítjuk (géppel a legegyszerübb simára keverni a krémet). Annyi tejszínt adjunk hozzá, hogy ne legyen folyós a krém! A végén beleforgatjuk a szétnyomkodott érett banánt. A kihült sütikék egyik felére egy jó púpos teáskanálnyi krémet halmozunk, ráteszünk egy másik kis korongot és lágyan összenyomjuk. Tárolás: a múltkori whoopie-kat lezárható dobozba raktam és hütöbe tettem. Másnap is finomak voltak, egyáltalán nem áztak át.
Hejj, de lecsusszanna ezekből egy (jó)pár darab :)
VálaszTörlésJó kis recept!
Málna, banán...kell ennél több egy sütibe?! Nagyon fincsi lehet!
VálaszTörlésHű, már itt is az újabb :) Szuper! :)
VálaszTörlésTényleg szuper! Nekem is lecsusszanna belőle pár darab így az olvasgatás/nézelődés közben. :))
VálaszTörlés