Rozmaring, a tenger harmata

A fűszernövények nagy részéhez hasonlóan, a rozmaring is a Földközi-tenger körüli európai és afrikai országokból származik. Neve (Rosmarinus) őshazájára, a párás tengerpartra utal: marinum=tenger, ros=harmat; így a név jelentése a „tenger harmata". Nálunk vadon azért nem fordul elő, mert a téli hideget nehezen viseli. Melegigényes. Termesztésével ott érdemes foglalkozni, ahol az évi átlaghőmérséklet meghaladja a 10-15 °C-ot és a téli fagyok nem érik el a mínusz 10 °C-ot. 

Egy kis érdekesség: a XVII. században feltünik a gyógyító desztillált vízek között az, amely egy magyar királyné nevét viseli s csakhamar mint Aqua Reginae Hungariae, ahogy a gyógyszerészek hivatalosan nevezték, és mint Eau de la Reine d’Hongrie, ahogy a franciás kor hívja, majdnem Európa-szerte elterjedt, előállítva két rész rozmaringból és három rész alkoholból.

Kép innen

Kétségtelen, hogy a Magyar Királyné Vize Franciaországban készült, sőt adatok bizonyítják, hogy főként Montpellierben és környékén. Miként láttuk, a déli francia tengerpartokon természettől fogva honos a rozmaring, volt hát bőven növényanyag a desztillációhoz. Magyarországon nem is vettek róla sokáig tudomást. Mikor végre megjelenik neve a magyar irodalomban, nem mint orvosságot és illatszert, hanem „oly becses magyari nevét” tárgyalják.

Így kezdett vele foglalkozni Weszprémi István, a hírneves debreceni orvos, aki különös előszeretettel kutatta a magyar vonatkozású műveltségtörténeti kuriózumokat. Több, a Magyar Királyné Vizére vonatkozó dolgozatában főként azt a kérdést tárgyalta, vajon ki lehetett az a magyar királyné, akiről az Aqua Reginae Hungariae neve és Praevotius szerint recepje is származik. Végül 1795-ben Magyarországi öt különös elmélkedések című könyvecskéjében eredményre jut: amiböl végül egyik sem igazolódik be. 

Az igazság a következö: Magyarországon nem készíthették nagyban a Magyar Királyné Vizét, mert itt sohasem lett volna elég rozmaring ehhez. Hiszen Magyarországon csak cserépben tarthatták a déli rozmaringot s ugyan hogy fizette volna ki magát ilyen módon termelni az Eau de la Reine d’Hongrie növényanyagát? És ha ilyen arányú rozmaringtermesztés folyt volna valaha Magyarországon, miért hallgat róla az egykorú történelem? 

Nagyon kétes dicsőség az Aqua Reginae Hungariae magyarsága. Kétségtelen, hogy Praevotius csak azért költötte az egész reklámmesét „Szent Erzsébet” magyar királyné körül, hogy csodával származtathassa gyógyszerét s így jól megfizettethesse betegeivel. Remete, angyal, Szent Erzsébet, magyar királyné akkor nagyon alkalmasnak látszott erre, a magyar királyné, mint exotikum, hiszen Magyarország akkor is olyan hihetetlen messze esett Franciaországtól, mint akár India vagy más valamely mesebeli ország. (Forrás: terebess.hu)